Partnerek a tanárképzésben

Partnerek a tanárképzésben – Konferenciaösszefoglaló iskolai könyvtári szemmel

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) felkért munkacsoportja „Javaslatok a tanárképzés utolsó, gyakorlati félévével kapcsolatos szakmai és gyakorlati kérdésekről” címmel elkészített munkaanyag bemutatására egynapos konferenciát szervezett az OFI 2009. június 10-re a budapesti Duna Palotába. A teljes munkaanyag: http://www.nevelestudomany.hu/letoltes/a_tanarkepzes_utolso_gyakor.pdf

A részletes és a résztvevők által általában előremutatónak, koncepciójában támogathatónak tartott 104 oldalas munkaanyagot minden előzetesen a konferenciára regisztráló e-mailben megkapta. Így nem annak részletes bemutatása helyett az OKM szempontjait és négy kiemelt szakmai szervezet véleményét ismerhették meg a résztvevők a délutáni szekciómunkák előtt. A konferencia programja: http://www.ofi.hu/elemek/userfiles/rendezveny/7088_Meghivo.pdf

Összefüggő szakmai gyakorlat a tanárképzés ötödik félévében

A munkaanyag és így a konferencia sem a teljes tanári mesterképzéssel (MA), és nem is annak gyakorlataival, hanem kizárólag az új, öt féléves tanárképzés ötödik félévével foglalkozott. Az új képzési struktúrában az ötödik félév a pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani kurzusok és a tanítási gyakorlat elvégzése után az önálló, a képzés és a pedagógusi munka között átmenetet képező gyakorlat elvégzését szolgálja.

Azoknak akiknek még új az új Bologna rendszerű tanárképzés különösen ajánlom a Javaslat 79-92. oldalán található tömör áttekintést. Könyvtárostanárként, leendő könyvtárostanárként azt érdemes még tudni, hogy a Bologna folyamatnak köszönhetően végre Magyarországon is lehet területünkön diplomát szerezni. A szak neve: könyvtárpedagógia-tanár. A neve számunkra furcsa, de végre van. Egyenlőre még csak második tanári szakként, de van.

Az ötödik féléves gyakorlat nagyon egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy a tanárképzésben résztvevő hallgató tanegységeinek többségét és tanítási gyakorlatát is teljesítve négy összefüggő hónapot tölt el egy iskolában. Ennek célja, hogy a leendő szaktanárok, ne csak szakjukhoz kapcsolódóan, nem csak a tanítási vonatkozásait ismerjék meg az iskolának. Ezen félév keretében ugyan kell tanítaniuk is szaktárgyaikat, de be kel kapcsolódniuk az iskolai élet sok más területébe is. A cél egy komplex iskolai tapasztalatszerzés.

A félév másik újdonsága, hogy a tanárjelölt hallgatók gyakorlatvezető oktatójukkal (aki a tanárképző intézmény egy oktatója) egy egyéni fejlesztési tervet állítanak össze a hallgató addigi fejlődése és érdeklődése alapján. Majd ennek megvalósításában nemcsak az oktató, hanem az iskolában hozzárendelt gyakorlatvezető mentor (közoktatásban dolgozó pedagógus) segíti. A gyakorlat alatt/után pedig a tanárképző intézményben követőszemináriumon is részt kell venni. A gyakorlatvezető mentor egy új fogalom/státusz a közoktatásban, nem egyenlő a gyakorló iskolai vezetőtanárral. A funkció betöltéséhez pedagógus szakvizsgára lesz szükség.

A Javaslatról iskolai könyvtári megközelítésben

Magam részéről azt gondolom, hogy ez a képzési forma valóban előremutató. Sok nagyon rugalmas, gyakorlatias elemet tartalmaz. Legnagyobb buktatója a finanszírozási háttér.

Annak ellenére, hogy az iskolai könyvtárak konkrétan nevesítve nem jelennek meg benne, azt gondolom, hogy sok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a felnövekvő pedagógusokat megfertőzhessük könyvtár-pedagógiával, hogy az iskolai könyvtáraknak minél többféle szolgáltatását igényeljék és használják. Ez az egész közoktatásnak, annak módszertani megújulásának egy fontos alapja is. Még ha ezt kevesen is látják szakmánkon kívül.

Többféle módon kapcsolódhat az iskolai könyvtár az összefüggő tanárképzési gyakorlathoz. Ezeket és az ezekkel kapcsolatos javaslatainkat a KTE és az OPKM nevében el is juttattuk a munkabizottsághoz. Ezek alapja, váza a következő:

1. Könyvtárpedagógia-tanár szakos hallgatók mentorálása

A könyvtárostanár gyakorlatvezető mentorként és segítő tanárként is részt vehet, amennyiben rendelkezik a szükséges végzettségekkel.

2. A hallgatók könyvtári ellátása

A tanár szakos hallgatóknak szaktárgyuktól függetlenül szükségük van könyvtári szolgáltatásokra szakmai gyakorlatuk során, melyeket részben csak az iskolai könyvtárak tudnak nyújtani, részben ott a legcélszerűbb igénybe venni. Ezek leggyakrabban:

§ tankönyvkölcsönzés

§ források a tanórákra való felkészüléshez

§ források, eszközök, szemléltető anyagok az órák megtartásához (feladatgyűjtemény, szótár, kézikönyvek, videofilm …)

§ számítógép-használat

§ az iskola dokumentumaihoz (pl.: SZMSZ, HPP) való hozzáférés

Mindezek az igényes pedagógus számára is fontos szolgáltatások, hozzátartoznak a tanári munkához, így célszerűen ezen a területen is tapasztalatokra kell szert tennie a hallgatónak.

3. A hallgatók módszertani támogatása, segítése

Ezen belül három részt különböztethetünk meg:

§ pedagógiai, módszertani irodalom könyvtári szolgáltatása

§ a könyvtár-pedagógiai módszerek, az információforrás-alapú tanulás/tanítás és a könyvtári órák módszertani kultúrájával való megismertetés

§ tanórán kívüli szabadidős, tehetséggondozó és nevelési tevékenységek leggyakoribb színtere, szervezője. (Ilyen jellegű feladatokban is kell gyakorlatot szerezniük a hallgatóknak.)

Dömsödy Andrea

alelnök

Könyvtárostanárok Egyesülete

http://www.ktep.hu

iskolai könyvtári szakreferens

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

domsody.andrea@opkm.hu

06-1-323-55-55

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: