Könyvtárosok változó szerepben: Beszámolónk az IFLA WLIC negyedik napjáról

A konferencia 4. napja: 2017. augusztus 23. Már ötödik napja hallgatjuk az előadásokat és járjuk a várost.

Délelőtt az Engaged Communities – Transforming the Librarian Role – Library Theory and Research with New Professionals Special Interest Group című szekcióban hallgattunk elgondolkodtató előadásokat a könyvtáros változó szerepéről. Különösen a lengyel és az észt előadó összehasonlító táblázatai keltették fel figyelmünket. A krakkói Jagelló Egyetem előadója egy összefoglalót mutatott arról, hogy mennyiféle társadalmi változás (pl. az élethosszig tartó tanulás) befolyásolja és teszi nagyon sokszínűvé, sokrétűvé a könyvtáros szakmát. Így kerülnek a szerepek, feladatok közé igen különbözőek, mint például a kulturális örökség védelme, a könyvtárak stratégiai menedzselése, az állományfejlesztés, információs rendszerek tervezése, az információkeresés, olvasói elvárásoknak való megfelelés, az információs műveltség fejlesztése, az információhoz való szabad hozzáférés biztosítása, a kultúraközvetítés… Elgondolkodtató volt, hogy a hagyományos és a virtuális könyvtárat szervezetileg is összehasonlította, hiszen a könyvtáros munkája, szerepei ettől is függnek. A hagyományos könyvtárak jellemzői közé olyan tényezőket sorolt mint bürokrácia, hierarchia, állandóság, gazdasági problémák. Míg a virtuális könyvtárakat így jellemezte: dinamikus, hálózatalapú, rugalmas, intellektuális tőke.

A Tartui Egyetemi Könyvtárból érkező kolléga a digimodern/posztmodern információs társadalom szempontjából elemezte a könyvtáros szerepeket. Eszerint a tudás státusza is változik a web, a Wikipédia, a Google hatására, ezen változás mentén kell a könyvtáraknak is átgondolniuk szolgáltatásaikat. Vagyis például az információs műveltség fogalma is kell, hogy változzon: el kell mozdulnia az információk kontrollálásától, menedzselésétől azok felfedezése felé. Az információs társadalmat nem lehet csak a technika szempontjából szemlélni, hiszen benne az emberi kapcsolatok is átalakulóban vannak. A könyvtárak információkeresése is olyan kényelmessé kell hogy váljon, mint a Google keresője: szükségesek a természetes nyelvű keresők, az automata helyesírásjavítás, a használói kulcsszavak. Ezek érvényesüléséhez a könyvtáros attitűdjének is változnia kell. Könyvtárpedagógusként különösen jó volt hallani, hogy az előadó mindezek alapján azt képviselte, hogy az információs műveltség tanítása alapszolgáltatás kell hogy legyen a könyvtárakban, ebben pedig fontos, hogy ne csak a technikán legyen a hangsúly. Az előadás írott változata letölthető PDF-ben a konferencia honlapjáról.

A szekcióban megismerhettünk egy dán-norvég-román programot a Turn on literature projektből, melyben a digitális (=digitálisan keletkezett) irodalmat népszerűsítették. Ebben három költővel dolgoztak, az ő szövegeikből egy látványos, interaktív versgenerátor segítségével kerülhettek közelebb az olvasók az irodalomhoz, a versekhez. Rövid videóbejátszás segítségével megnézhettük a csodát, ahogy a résztvevők könyvet használták a gép kontrollereként (távirányítójaként), és annak segítségével választották ki a költő szókészletéből versük szavait. Ilyet nyilván bárki játszhat bármely verseskötet véletlenszerű felütésével, de az itt bemutatott technikai megoldás sokkal élményszerűbb és látványosabb, igaz, költségesebb is…

Magyar versgenerátor után kutatva akadtunk az itt elérhető oldalra. Nagyon ötletes és jól kapcsolható az információkeresés tanításához. A jó vershez csak egy jó keresőkérdés kell… 

Délután bementünk az óvárosba megnézni a főtéren lévő könyvtárat (Wrocławi Tadeusz Mikulski Dél-Sziléziai Közkönyvtár). Az előtérben egy látványos fa nyűgözte le a tekintetünket. Körben pedig “A könyv az életem” című kiállítás volt éppen, ahol olvasók és könyvtárosok láthatók olvasás közben és röviden megfogalmazott gondolatait olvashatóak. Az épület földszintjén található még “a hét kontinens könyvtára”, mely egy gyermekkönyvtár. Ennek építészeti megoldáásban, berendezésében nincs semmi különleges, de tágas, esztétikus, barátságos, többféle funkciónak megfelelő terei vannak. Érdekes megoldása, hogy a kisebb gyerekeknek szóló képeskönyvek nem gerincükkel, hanem borítójukkal kifelé állnak a polcokon. Mindezek az első betű szerinti blokkokban betűrendben. A könyvek így ugyan részben takarják egymást, de nagyon sok színes borító hívogat. Az emeleti termekben a nagy olvasóterem mellett különböző nyelvi gyűjtemények találhatók (amerikai, német, koreai), de a könyvtárnak van hangtára és médiatára is. Képek albumunkban tekinthetők meg.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: