Jó gyakorlatok: Könyvtárhasználati foglalkozások egy szakkönyvtárban 2. Alapfogalmak jelentésváltozatai -könyvtári szakóra az OPKM-ben

Cikksorozatunk előző részében bemutattuk az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum könyvtárhasználati foglalkozásainak jelenlegi tervezési logikáját, szemléleti alapját.

Ebben a részben egy könyvtári szakóra tervét, változatait mutatjuk be. Ez a terv többször megvalósult a pedagógia és az andragógia alapszakos képzés egy bevezető kurzusának részeként.

Több mint könyvtárbemutató

Az általános könyvtárbemutatóknak fontos alapozó funkciója van a nyilvános könyvtárakban és az oktatási rendszer könyvtáraiban az új diákok bevezetése során, de a könyvtárpedagógiai feladataink ezeken egy szakkönyvtárban is túlmutatnak. Így különösen a pedagógusjelöltek, pedagógiával foglalkozó szakemberek esetén preferáljuk a könyvtári szakórákat, amelyek keretében természetesen általában is bemutatásra kerül az OPKM, de a hangsúly, valamely a hallgatók számára aktuális pedagógiai problémán és/vagy felsőoktatási feladaton van.

Arra törekszünk, hogy foglalkozásaink alapjában véve szemléletet formáljanak. Leegyszerűsítve: Lássák, hogy tanulmányaikban, munkájukban hogyan tudnak segíteni a könyvtárak szolgáltatásai általában és különösen az OPKM. Erre a legalkalmasabbak a szakkönyvtári szakórák. Itt az előzetes egyeztetések során az egyik első kérdésünk, hogy az adott kurzus vagy bármely más párhuzamos kurzus keretében van-e a hallgatóknak (pedagógiai) információkeresést igénylő feladatuk. Ha találunk ilyet, akkor a könyvtári foglalkozás gyakorlati részét annak témájához kapcsoljuk.

Az itt bemutatott foglalkozás a hallgatók első féléves kurzusának része volt. Egy szak, egy szakma tanulásának kezdetén meghatározó, hogy az alapfogalmakat értsék, másrészt egy párhuzamos kurzus keretében a hallgatóknak feladatuk volt az ebbe a foglalkozásba bekerülő fogalmak részletes bemutatása.

Célok

Így született meg a honlapunkon is elérhető foglalkozások közül a pedagógiai alapfogalmak foglalkozás, mely a pedagógia és andragógia alapszakos hallgatókat törekszik rávezetni a fogalmak jelentőségére és azok változó és kontextusfüggő voltára. Vagyis célunk volt, hogy tapasztalatot szerezzenek arról, hogy

  • a fogalmak jelentése koronként változik, vagyis a megjelenési idő meghatározó, nemcsak egyszerűen egy kötelező bibliográfiai adat,
  • a fogalmak jelentése tudományterületenként sem teljesen azonos, vagyis a kézikönyvek kiválasztásának tartalmi szempontjai is vannak, a hitelesség és a relevancia nem feltétlenül együtt járó jellemzők,
  • egy-egy témát érdemes több szempontból körbejárni,
  • mennyiféle kézikönyv áll rendelkezésre a fogalomtisztázáshoz a pedagógia területén.

A foglalkozás témájához kötött célok mellett más könyvtárhasználati céljaink is voltak:

  • ajánlott irodalomjegyzék használatára példát, technikát mutatni,
  • az olvasóterem használatát gyakorlat közben megmutatni,
  • a fényképezéssel való információgyűjtés szakszerűségét segíteni.

Téma

A foglalkozást több egymás utáni évben több képzésben is megvalósítottuk. A tapasztalat az volt, hogy a foglalkozásterv  mindegyikkel működött. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy ezek valóban alapfogalmak, nem egy szűk szakterület speciális kifejezései. Elegendő volt csupán a fogalmakat kicserélni. Fogalmaink:

  • gyermek – család – felnőtt,
  • kutatás.

Hasonló módon működőképes lehet még a következő pedagógiához köthető fogalmakkal: tanulás, iskola, társadalom, játék, csoport.

Módszer

Fogalomtisztázáshoz, kézikönyvhasználathoz a legideálisabb helyszín egy könyvtári olvasóterem. Így csoportunkat zárva tartási időben fogadtuk.

Mivel a szóba jöhető kézikönyvek száma nagyon nagy, az fel sem merülhetett, hogy az összeset bemutassuk vagy az összeset mindenki kezébe adjuk. Már csak ez a helyzet is rákényszerített a modernebb módszerek alkalmazására. Így a kooperatív csoportmunka mellett döntöttünk. A rendelkezésre álló források egyszerre különbözőek és hasonlóak, így az egyes részfeladatok jól párhuzamba állíthatók ennek keretében.

A kialakított munkafolyamat a kooperatív tanulási szakirodalomból jól ismert csoportmozaik és szakértői mozaik jellemzőit ötvözi (Arató – Varga, 2008, 72-79. p.).

A csoportmunka menete

  1. szakasz: A 4 fős csoportok először megadott szakirodalmi források segítségével elkezdik a fogalom feltérképezését.
  2. szakasz: Minden csoporttag elvállal egy megadott tudományterület szempontjából való kutakodást. E célból otthagyja a csoportot és alapít egy ideiglenes csoportot az általa választott tudományterületet választó, más csoportból érkező diákkal.
  3. szakasz: A tudományterület feltérképezése után visszatérnek az eredeti csoportjukba és a szerzett tapasztalatokat, információkat megosztják, majd közösen feldolgozzák.

Ennek alapján az 1. és 3. szakaszban dolgoznak ugyanazok a résztvevők az információk feldolgozásán, a fő cél érdekében. Így ezt a foglalkozás során érdemes is információfeldolgozó szakasznak vagy csoportnak nevezni. Míg a 2. szakaszban, bár nyilván zajlik információfeldolgozás is, a hangsúly az információkeresésen van, vagyis ezt érdemes erről elnevezni.

Ez a folyamat a valós információs problémamegoldási folyamathoz (Dömsödy, 2003, 77-80.) is közel áll, melyben egyes folyamatelemek ismétlődnek:

probléma/feladat

információfeldolgozás

(feladat értelmezése, kiindulásul rendelkezésre álló információk értelmezése)

információgyűjtés

információfeldolgozás

megoldás

bemutatás, kipróbálás

 

A feladat során az információfeldolgozó csoportok tagjai az információkereső szakaszban mind más tudománnyal, így szükségszerűen más kézikönyvekkel dolgoznak. Ebben különböznek. Mégis van bennük közös. Mind kézikönyv, hiszen az olvasóteremben ezek érhetőek el, és a feladat jellegéből adódóan szinte mind lexikon. Vagyis a keresési folyamat során ugyanazon a folyamaton kell végigmenni:

  • megtalálni a tudományterületet az olvasóteremben (ebben segítenek a feladatlapon lévő ETO számok),
  • a polcon lévő kézikönyvek közül kiválasztani azt, amelyik egy fogalom tisztázáshoz a legalkalmasabb (ezek a lexikonok, szótárak),
  • azon belül betűrendes keresést végrehajtani,
  • a megtalált szócikket értelmezni, jegyzetelni.

A munka eredménye

Konkrét feladatlapunk azt az instrukciót adja, hogy az alábbi formák egyikében mutassák be a diákok az eredményt: folyamatábra, fogalmi térkép, táblázat, rajz, poszter. Ez a feladat az összehasonlítás miatt jól bemutatható vizuális szervezőkkel, így a fenti sor folytatható: Venn-diagram, táblázat.

A feladat eredményének bemutatásában nem adtunk nagyon konkrét megkötést. Az ábrázolásmódot és annak tartalmi fókuszát is maguk választhatták. A hallgatók elsősorban a fogalmi térképet választották bemutatási formaként. Ebből itt négyet meg is mutatunk.

Látható, hogy az itt bemutatott négyből három csoportban nem szintetizálták a különböző tudományterületekről származó információkat, azokat külön, a maguk tartalmi fókuszával mutatták be. Egy csoport viszont el tudott szakadni a tudományterületi megközelítéstől.

A könyvtárhasználati tudás fejlesztése

Az elkészült fogalmi térképekből láthatjuk, hogy a hallgatók a kézikönyvek szövegeit felhasználva információkhoz jutottak a fogalom tartalmával kapcsolatban. A szóbeli bemutatókból az is egyértelműen kiderült, hogy meglepő, új információkat is találtak.

Kérdés viszont, hogy könyvtárhasználati tudásuk, információs műveltségük miben fejlődött. Erre nézve mérés, utánkövetés nem történt, így arról számolhatunk be, hogy mely pontokon, milyen információkat, támogatást “csöpögtettünk”, “rejtettünk el”.

Célunk az volt, hogy ne direkten tanítsuk a könyvtárhasználatot, hanem közvetve, egy szakmájukhoz kötött téma feldolgozásába ágyazzuk. Többek között azért, hogy az ismeret funkcióját lássák.

A következők szerepelnek ebben a foglalkozásban:

  • Szabályos formájú, nem adathiányos irodalomjegyzék, mint minta.
    • Irodalomjegyzék értelmezése:
      • releváns kiválasztása az adatok alapján,
      • dokumentumtípus megállapítása, hiszen ez alapvető a visszakeresésben. (A legtöbb használónk gond, hogy rögtön az első adat alapján keresnek, miközben a felsőoktatási irodalomjegyzékeken nagy számban vannak nem önálló művek, vagyis a könyvtári visszakereséshez szükséges adatok valahol a tétel közepén egy In után vagy dőlt betűvel találhatók meg.)
    • Irodalomjegyzék “preparálása”: Annak bemutatása, hogy az irodalomjegyzék munkaeszköz, abba mit és milyen módon érdemes beleírni.
  • Katalógushasználat:
    • konkrét művek visszakeresése (Erre nézve a feladatlap tanácsokat is tartalmaz.),
    • egy mű könyvtári státuszának, (kölcsönözhetőség, elérhetőség), raktári helyének megállapítása (Erre nézve a feladatlap konkrét információkat tartalmaz az OPKM-ben szokásos jelölésekről is tartalmaz.),
    • raktári kérés.
  • Olvasóterem használata:
    • raktári rend – ETO (a feladatlap megadja az ETO számokat).
  • Kézikönyvhasználat:
    • A feladat megoldásának lényegi eleme.
    • Néhány tanács a feladatlapon. Nyilván nem teljes körűen, csak problémákra megoldást nyújtva.
  • Jegyzetelés:
    • A feladatlap felhívja a figyelmet a kulcsfogalmak fontosságára, és arra, hogy a főfeladat szempontjából kell jegyzetelni.
    • Fotózás, mint jegyzetelés.
  • Bibliográfiai hivatkozás:
    • a feladat részeként a használt kézikönyvekről hivatkozást kell készíteniük,
    • a feladatlap ad egy indokot, miért szükséges hivatkozni,
    • hivatkozási sablon van a feladatlapon,
    • a szócikk hivatkozásával kapcsolatban segítséget, alternatívákat nyújt.

Egyes években a szócikkek lefotózását is kértük. Ezt azért is tettük, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem elegendő a csak a számunkra érdekes szövegrészletet fényképezni. Valamilyen módon egyértelművé kell tenni, hogy honnan származik, hiszen e nélkül nem lesz az információ sem etikusan, sem szakszerűen felhasználható. Erre azt a technikát ajánlottuk, hogy egy külön cetlire (pl. egy kérőlap hátoldalára) írják fel a bibliográfiai adatokat,és tegyék a szöveg mellé. Erre látunk példákat az alábbi képeken.

A fenti felsorolásból látható, hogy a könyvtárhasználat minden területét érintettük. Ami innen kimaradt az a könyvtári rendszer és a könyvtári terek. Az viszont a könyvtárlátogatás első, könyvtárbemutató blokkjában szerepelt, amikor körbejártuk az épületet és bemutattuk az intézményt. Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy a résztvevők egy a háromórás gyorstalpalón megtanultak mindent, amit a könyvtárhasználtról tudniuk kell, hanem azt, hogy minden könyvtárhasználati területen kaptak újat, minden terülten gyakoroltak valamit. Mindezt komplexen, egy feladatmegoldás keretében.

Adaptálási lehetőségek

Az itt részletesen bemutatott foglalkozástervet egy az egyben keveseknek érdemes átvenni. A fogalmak viszont nem mély feldolgozásra kerülnek ennek keretében, így bármely olyan olvasóteremben, mely rendelkezik általános kézikönyvtárral is bármely más fogalmakkal is megvalósítható. Vagyis bármely más olyan szakma tanulásának kezdetén lévő diákoknak hasznos lehet, ahol a szakma fogalmainak, azok összetettségének megértése fontos. Ezek főleg a humán és a társadalomtudományi területeken azok, de felsőoktatásban más területeken is.

Ha a gimnáziumi oktatást nézzük, akkor is a tantárgyak alapfogalmainak vizsgálata más perspektívát adhat a tananyag feldolgozásának, a tantárgyi intergrációnak. Egy ilyen megközelítés szükségszerűen tantárgyakon átívelő, azokat összekapcsoló. Általános iskolában valószínűleg ez a tantárgyi integráció az, ami hangsúlyosabb lehet. Megmutatni azt, hogy a világ, a környezetük egyes témái hogyan állnak össze, és hogyan válnak szét az egyes tudományterületek mentén. És, hogy a könyvtár mindezt összekapcsolja, egyben, de mégis strukturáltan teszi elérhetővé. Általános iskolában erre biztosan alkalmas fogalmak: ember, gyerek, de a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Versenyre készülve, kézenfekvő a víz fogalom ilyen módon való körbejárása is.

Felmerülhet kérdésként, hogy ebben a foglalkozásban miért csak a nyomtatott kézikönyvek szerepelnek. A kritika jogos, ma már a klasszikus kézikönyvek közül is soknak van online változata, ezek átalakítás nélkül beemelhetők ebbe a foglalkozásba. Nem ETO számokat, hanem MEK témaköröket adunk meg. Sőt lehet, hogy egy négyfős csoport csak két tudományterületet kap, azokat pedig ki a kézikönyvtár, ki a MEK alapján dolgozza fel.

Emellett elképzelhető egy olyan változat is, melyben nem irányítjuk őket a MEK felé sem, hanem a keresők segítségével kell a megadott tudományterület szempontjából fogalommeghatározásokat keresniük.

Szívesen veszek is blogon elméleti végiggondolások és gyakorlati kipróbálások alapján való észrevételeket. Írjanak!

Felhasznált irodalom

Arató Ferenc – Varga Aranka (2008): Együtt-tanulók kézikönyve. Bevezetés a kooperatív tanulásszervezés rejtelmeibe. 2. kiad., Budapest, Educatio, 94 p., URL: http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tanulasban_akadalyozottak/Egyutt-tanulok_kezikonyve.pdf Utolsó letöltés: 2017.11.24.

Dömsödy Andrea (2003): Könyvtár-pedagógia. Budapest,  Könyvtárostanárok Egyesülete – Flaccus, 120 p.

Dömsödy Andrea

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: