Nyílt levél a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny céljairól az iskolai forduló kapcsán

Dömsödy Andrea

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny céljairól az iskolai forduló kapcsán

A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny versenybizottsága úgy döntött, hogy az előző tanévhez hasonlóan a 2018/2019-es versenyévadban is tesz közzé iskolai fordulóra ajánlott feladatlapokat. Ez aktualitást ad a tavaly közzétett feladatokhoz kapcsolódóan a szervező OPKM-hez beérkezett, 9-10. évfolyamos feladatlaphoz érkező vélemény nyílt megválaszolásához.

A 2017/2018-as iskolai fordulóra ajánlott feladatlapok itt érhetők el a verseny honlapján.

Tisztelt Versenyszervezők!
Szeretném megosztani a tapasztalataimat a Bod Péter Könyvtárhasználati versenyre kapott segédanyagról (9-10. évf).

Kedves Könyvtárostanár Kolléga!
Nagyon köszönjük a konkrétumokat is tartalmazó visszajelzést! Egyrészt mert nagyon fontos számunkra a kollégák tapasztalata, véleménye, abból tanulunk, másrészt hiszünk abban, hogy a szakmai párbeszéd a szakma fejlődésének is jót tesz. Így azt is köszönjük, hogy hozzájárultál ennek a levélnek a közzétételéhez. Már csak azért is, mert azt gondoljuk, hogy hasonló gondolatok sok más kollégának is megfordultak a fejében.

Iskolánkból hagyomány már, hogy rendszeresen indulunk a versenyen. Örömmel írhatom, hogy eddig lelkes kis csapattal készültünk az iskolai fordulóra, amelyre több éve én készítettem feladatlapot, figyelembe véve a Bod honlapján található feladattípusokat. Majd a legjobbakkal – akik sikerélménnyel élték meg a fordulót – jelentkeztünk a versenyre.

Nagy erőssége a szakmának és a versenynek is, hogy vannak lelkes kollégák, hiszen az ő lelkesedésük az egyik biztosítéka a lelkes diákoknak. A Bod honlapon található feladatlapok sokfélék. Vannak közöttük nagyon hagyományosak és előremutatóak, a könyvtárpedagógiai újabb megközelítését alkalmazók is. Valóban jó kiindulópontjai a felkészítő munkának.

  • 2006/2007-től az archívumban tanévenként érhetők el a szerkesztett feladatlapok: http://www.opkm.hu/Bod_verseny
  • 2006/2007-2016-2017-től pedig feladatonként és tartalmi és formai szempontból visszakereshető módon érhetők el:  http://bod.opkm.hu/ 

1. Az iskolai forduló feladatlapjának ötlete, célja

Örültem a levélnek, amelyben kaptuk a tájékoztatást, hogy feladatlap készült. Köszönjük a kollégák munkáját!
Éppen ezért ebben az évben úgy döntöttem, hogy a kapott segédanyag lesz az első forduló, hogy ráhangolódjunk a megváltozott stílusú országos feladatlapokra. A feladatlap megismerése azonban nekem is sok időt vett igénybe, mert a gondolataimat összevetettem a megoldásban leírtakkal.

  1. Az iskolai forduló központi feladatlapja iránt évek óta fogalmaznak meg igényeket a kollégák. A 2016 őszén kb. 100 könyvtárostanár által kitöltött kérdőíven 83%-ban igényelték a központi segítséget ehhez a fordulóhoz. Bár az OPKM is munkaerőhiánnyal küzd, kísérleti jelleggel készítettünk feladatlapot, amelynek alkalmazása nem volt kötelező. Sőt ötleteket is adtunk, hogyan lehet átalakítva vagy máshogyan alkalmazni.
  2. Másrészt szeretnénk arra serkenteni a kollégákat, hogy használják ki, hogy az iskolai forduló rugalmasabb, mint az országos írásbeli: hogy lehet számítógépet használni, hogy a pontozásnak nem kell merevnek lennie, hogy az alternatív megoldásoknak nagyobb terep juthat.
  3. Az igények mellett a feladatlap elkészítésének harmadik motivációja az volt, hogy kimozdítsuk a könyvtárhasználatra és a versenyre való felkészítést abból a hagyományos mederből, amely felett véleményünk szerint eljár az idő. Pl. a tipológiákra és az elméletre fókuszáló tananyag, a mindennapi életben, tanulásban nem életszerűen használt források, a könyvtáros szemléletű megközelítés, a funkció nélküli feladatok. Ezek egész oktatásunkat jellemzik, de hiszünk abban, hogy a könyvtárak ennek módszertani megújításában élen tudnak járni úgy, ahogyan tették ezt az 1970-es években.

Mindezeket figyelembe véve kiemelt cél volt

  • a hagyományostól eltérő feladatokkal való próbálkozás,
  • a más szemléletű feladatok kihívása,
  • a könyvtárostanár kollégák elgondolkodtatása a sikeres felkészítés módjain,
  • a könyvtárostanár kollégák elgondolkodtatása a tanítás céljain.

2. A feladatok és nehézségük

Már az első benyomásom az volt, hogy ez a korosztálynál magasabb szintű elvárásokat tartalmaz.  Ugyanakkor hiányoltam belőle, hogy a könyvtárhasználati elméleti tudásról nem igazán adhatnak számot az indulók, amely többeknek is siker lehetne. Kíváncsian vártam, a gyerekek hogyan oldják majd meg.

A feladat kétségkívül nehéz volt,

  • mert szokatlan volt,
  • mert nem mindenre volt biztos, egyféle válasz,
  • mert a tudásukat kellett alkalmazni,
  • mert a  tudásukat komplexen kellett alkalmazni,
  • mert információs műveltségre és nemcsak szűken vett könyvtárhasználati tudásra volt szükség.

Elméleti tudásra szükség volt, mert pl. az 1. feladatban a találati halmaz értékeléséhez tudni kellett a dokumentumtípusok, kézikönyvtípusok általános jellemzőit. Sőt talán attól is volt ez a feladat nehéz, hogy elméletben kellett megmagyarázni, hogy mi is az, amit látunk egy találati halmazban és szakszerű megközelítésben miért, mire kattintunk. A 2.c feladat ugyanígy nagyon elméleti volt abban az értelemben, hogy elméleti szempontok mentén kellett összehasonlítást végezni. A 4.a kifejezetten a könyvtártípusok tudását kérte számon elméletben.

A másik megfogalmazódó gondolat, hogy még a munkája során sem használja sok könyvtáros a 4. c.) feladatban megadott adatbázisokat, nemhogy egy 9-10.-es diák. A megoldás alapján próbáltam ki a feladatot, ami sajnos nehézségekbe ütközött. Ugyanis a könyvtár.hu oldalon, a Könyvtárak felületen, ha gyűjtőkört beírás és a feljövő listából való kiválasztás után szeretném kikerestetni, akkor nincs találat, hanem ez jelenik meg: Unknown column ‘l.nyilvanos_kod’ in ‘on clause’ Tehát nem működik. A könyvtártípusoknál itt szakkönyvtárat nem is lehet kiválasztani, csak felsőoktatásit. Azok értékeléséhez vagy végigolvassuk a listát, vagy a Ctrl+F segítséget használjuk, nem túl tudományosan.
Továbbá találtam erről egy előadást az OSZK oldalán (Garamvölgyi László: A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja. Networkshop, Sárospatak, 2015.április 1. [Online] http://www.oszk.hu/sites/default/files/nws_Garamvolgyi_Laszlo.pdf [Letöltés: 2018.01.18.]), ahol ezt olvashatjuk: Miért nem a könyvtár.hu-t fejlesztettük? A fentiek alapján ez az oldal a feladat megoldáshoz nem segítség.

A 4. c kérdés megoldókulcsában valóban nehézkesen használható könyvtárakat gyűjtő adatbázisok szerepelnek. A két megadott megoldás viszont csak alternatíva. A versenyzőktől más, nyilvánvalóan a Google-re támaszkodó megoldások is elfogadhatók. A feladat sem azt várta el, hogy ezeket az adatbázisokat ismerje a tanuló, hanem azt feltételezte, hogy a találati halmazból erre indul.
Ennek a feladatnak a megoldókulcsa arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a könyvtárak keresésében is segíteni kell a tanulókat. A nagy kérdés, merre tereljük őket.
De a való helyzet szembesít is azzal, hogy ma Magyarországon nincs egy olyan felhasználóbarát (jól használható + felhasználói szempontok mentén is kereshető) adatbázis, ami ebben segíti az állampolgárokat, olvasókat. Mind a két megnevezett adatbázis számos problémát felvet, többek között a kolléga által itt kifogásoltakat is. A konyvtar.hu jó kezdeményezésnek indult, de elhalt.
A Ctrl+F keresés (vagyis keresés az aktuális oldalon) egy adott oldalon szakszerű megoldás, ha az oldal nincs a számunkra szükséges szempont mentén rendezve, strukturálva. Ez a keresési mód nem egyszerűen szakszerű, hanem olyan, a dokumentumtípusra nézve alapvetően elvárt tudás, mint a kézikönyvek esetén a tartalomjegyzék vagy a mutató használata.

A másik a Magyarországi Könyvtárak Adatbázisa. Ezt én sem szoktam használni, viszont a hivatkozott előadásban olvashatunk erről is, hogy ezt fejlesztették… stb. A gyerekek számára ez teljesen ismeretlen, de még a verseny előtt gondoltam, keresünk benne.  Az első pár kísérlet sikertelen maradt, ugyanis a gyűjtőkörnél, amikor a tárgyszót kezdtem beírni, feljött a lista, kattintottam… és nem történt semmi. Próbáltam egyszer (hiszen más oldalon pl. Elvira is elég egy kattintás), majd a következő nap újra, s akkor a kétszeri kattintásra végre megjelent barnán a kiválasztott szó, így már lehetett indítani a keresést. Érdekes találatok társulnak a tárgyszavakhoz, de ez legalább elvisz a szakkönyvtárhoz.
Nincs az oldalon súgó, amely tájékoztatna, hogy csak kétszeri kattintásra választható ki a szó…

A feladatlap készítésekor felvettük a kapcsolatot a Könyvtári Intézettel (KI), aki az adatbázist működteti, mert nekünk is volt problémánk a használatával. A válasz az volt, hogy fejlesztés alatt van, de igyekeznek használhatóvá tenni.  Ez akkor meg is történt. Az iskolai forduló időszakában már elérhető volt, de a jelek szerint döcögött. Az eltelt egy év annyi fejlődést hozott, hogy a rendszer már stabilan működik, mert befejeződött a KI honlapjainak átalakítása.
A Magyarországi Könyvtárak Adatbázisa egy kevésbé ismert adatbázis, de mivel jelenleg az egyetlen, érdemes használni. Használható a tanítás/felkészítés során arra is, hogy megmutassuk, mennyi és mennyiféle könyvtár van. Ennek kapcsán lehet azt is szemléltetni, hogy nem mindegyik ugyanarra és ugyanazoknak alkalmas. Ez a könyvtártípusok tanításának lényege.
Jelenleg  113 iskolai könyvtár szerepel benne, ami töredéke a működőknek. Kérdés, hogy mikor, miben van haszna az iskolai könyvtáraknak ebben szerepelnie. Egyik indok lehet,  hogy a tanítás során a diákok rábukkanhassanak saját iskolájuk könyvtárára is, másrészt például a térségek könyvtári ellátása is reálisabban lenne látható.

A korosztály a nyilvános könyvtári jegyzéket, és a   Könyvtári Minervát sem ismeri, s ez a követelményekben sincs benne. Ilyen helyzetben az az életszerű, hogy megkérdezi a könyvtárost.

Nyilvánvalóan nem követelmény egy könyvtárhasználó diáktól a nyilvános könyvtári jegyzék ismerete. Az interneten való keresés közben viszont rábukkanhat. Ebben az esetben azt szükséges tudnia, hogy mit jelent a nyilvános könyvtár és azt is, hogy a jegyzék, mint információforrás mire használható.
A hozzászólásban kérdés, hogy a követelmény mire utal. Magyarországon sajnos a könyvtárhasználati tananyag követelményei tekintetében kizárólag a tantervek és az érettségi követelmények állnak rendelkezésre, sem tankönyv, sem ajánlott tanmenetek nincsenek. A korábban készültek nagyrészt elavultak. A Bod versenynek sincsenek követelményei. Ez nagy gondja a szakmának és nehézsége a szakma megújításának is.
Amennyiben a kolléga a megoldókulcsra gondol, mint követelményre, akkor félreértelmezte. Ezen feladatoknál a megoldásoknak alternatív lehetőségeit mutattuk meg. Ez természetesen értelmezhető elvárásként, de csak korlátozottan.

Még visszatérnék az első feladatra, ahol a kitöltés után azt mondták a gyerekek, hogy sok volt a megadott szó a táblázatban, hogy abból objektíven egyet ki lehessen választani, pl. nem valószínű, nem tudni stb. Mindehhez a cikkből az a két sort is kevesellték.

Említettük korábban is, hogy a feladatok nehézségének egyik oka az volt, hogy nem volt mindenhol egyértelműen elvárt válasz. Ez különösen az 1. feladatra volt igaz. Pontosabban, ott egyértelműen látszott, hogy a válaszok nem biztos, hogy objektívek, a válaszopciók között részleges átfedések voltak. A többinél még hihette a tanuló, hogy egy jó válasz lehetséges. Az oktatásban feltehetően ritkán találkoznak ilyen helyzetekkel, az élet egyéb területein viszont igen. A megoldásukhoz önbizalom és magabiztos tudás szükséges.
Az egyes találatokról valóban csak néhány sornyi információ volt tudható. Pont annyi, amennyit pl. a Google is ad. Ezzel találkozunk nap mint nap. Ezek alapján döntünk. A gyakorlatban azonban rögtön kattintunk – sokszor gondolkodás nélkül. A feladat arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet a tudatosabb használatra, amely része, hogy indokolni tudjuk, mit miért csinálunk.

A feladat indoklásánál több diáknál hasonló válasz született, amely csak az elsődleges információt tartalmazta, de mélyebben nem elemezték: az URL-ből: ”megmutatja, hogy ezt az oldalt hol találom meg”. Ez csak ízelítő a korosztály gondolkodásáról.

A feladat valóban magas szintű metakognitív tudást várt el. Nem egyszerűen tudni kellett a választ, hanem azt szövegesen indokolni is. A gondolkodás fejleszthető. A jelenség nem életkori sajátosságánál fogva jellemzi a korosztályt, hanem a tudásukról való gondolkodásban, a részletes érvelésben való járatlanságukat, gyakorlatlanságukat jellemzi.

  1. A könyvtárhasználat tanításának célja

Az egyik diákom azt mondta az iskolai forduló végén, amikor a véleményüket kérdeztem a feladatokról, hogy ő a Bod Péter Könyvtárhasználati versenyre jelentkezett, de a feladatlapban szinte csak az információkeresésről van szó.

Ez fontos kérdés, fontos probléma. Mire valók a könyvtárak és mi végre tanulunk/tanítunk könyvtárhasználatot? Erre a kérdésre különböző korszakokban különböző válaszokat adtak a szakemberek, és biztosan ma is többféle választ kaphatunk erre a szakemberektől és a használóktól is.
A verseny keretében viszont a könyvtárhasználatnak egy tágabb, egy, az információs műveltséget képviselő értelmezését alkalmazzuk. Hisszük, hogy a könyvtárosok, a könyvtárhasználók tudása túlmutat a könyvtárak épületein, intézményein. Ez a tudás segít a máshol és más formákban megjelenő információk használatában is. Emellett végső soron a könyvtárak információkkal és használókkal dolgoznak.
Másrészt a 2. feladatban nyomtatott kézikönyvet és ismeretközlő művet is kellett használni, a 4.-ben pedig könyvtárat keresni, választani.
Az egész feladat szituációja viszont valóban arról szólt, hogy kérdéseket kell megválaszolni, ehhez információt kell ellenőrizni, keresni. Meggyőződésünk szerint ez a könyvtárak és a könyvtárhasználati tudás egyik funkciója.

Mindezeket azért osztottam meg Önökkel, Veletek, hogy sikerélményt adó feladatokat lehessen az országos fordulóra összeállítani. A jól megoldható feladatok ösztönzőleg hatnak és biztosíthatják a nagyobb számú jelentkezőket a versenyre, ami közös érdekünk.

Hálásan köszönjük a részletes, szakmai szempontú és őszinte véleményt. A jobbító szándék különösen fontos. Sokat segít abban, hogy közösen haladjunk előre a szakma megújításában. Ez szakmai viták nélkül nem megy.
Azzal teljesen egyetértünk, hogy a feladatoknak nemcsak jövőbe mutatónak és szakmailag megalapozottnak kell lenniük, hanem ösztönzőnek, sikerélményt biztosítónak is. A sok szokatlan feladat hathat ez ellen. Ebben kérjük a kollégák segítségét. Szeretnénk, ha az ilyen szituációba ágyazott, gyakorlatorientált, több megoldással rendelkező, a tudatos döntéseket támogató feladatok minél kevesebb diáknak okoznának kudarcot. Ebben a könyvtárostanároknak fontos szerepük van!

***

Időközben megjelentek a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny 2018/2019-es tanévének ajánlott iskolai fordulós feladatlapjai is.

  • Ezek használata sem kötelező.
  • Ezek is több szempontból formabontóak.
  • Több feladatban most is sokféle alternatív megoldás lehetséges.
  • A középpontban most is olyan probléma áll, amelyhez információt kell keresni.
  • A téma most is napjainkban aktuális, bár ennek több történelmi vonatkozása van.
  • Ezekben a feladatokban is mindent indokolni kell könyvtárhasználati, információhasználati szempontból.

Élményekben és tanulásban gazdag tehetséggondozó munkát kívánunk minden könyvtárostanárnak! Várjuk mások tapasztalatait, véleményét is a tavalyi és az idei iskolai forduló feladatlapjairól egyaránt!

2019. január 14.

Dömsödy Andrea
iskolai könyvtári referens
OPKM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: