Jó gyakorlatok – Könyvtár-pedagógiai műhelymunka Győrben 10.

Amikor az irodalom visszavág… Nényei Pál irodalomórája

Szabó Szilvia

A Könyvtár-pedagógiai műhelymunka 10. alkalma némileg eltért a hagyományostól, ugyanis az eddigi bemutató foglalkozások, továbbképzések és szakmai programok helyett rendhagyó irodalom órára került sor 2019. április 5-én. Résztvevői köre is különbözött az eddigi megszokottól, hiszen az iskolai könyvtárosok, könyvtárostanárok mellett az általuk érintett iskolák tanulói (a cikk végi felsorolásban olvasható) töltötték meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér belvárosi rendezvénytermét. A műhely részéről Magdics Erika könyvtárostanár (Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Középiskolája) köszöntötte az előadóként körünkbe érkező Nényei Pált, aki középiskolai tanár és drámaíró. Azt hiszem, sokat elárul róla, hogy több diák kezében láthattam könyveit (Az Irodalom visszavág különböző köteteit), amit a program végén jó kedélyű dedikálás követett.

A szerző népszerű könyvének leplezetlen célja, hogy emberközelségbe hozza az irodalmat a kamaszok számára. Talán ez a magyarázat arra, hogy a már három kötettel büszkélkedő mű – amelynek negyedik része várható – miért olyan kedvelt, sőt kapós, mondhatni menő. Talán kicsit hihetetlen, hogy négyszázötven oldalnyi irodalomtörténet élvezhető. Pedig így van és ennek bizonyára többek között az az oka, hogy nem oktatni (pláne kioktatni) próbál miközben nagyító alá vesz egy-egy művet, nem riaszt el, hanem közvetlen, érthető, humoros hangnemet, illetve olyan emberi nézőpontot választ, ami segíti az irodalmi alkotások megközelítését. Egyszerűen érthetővé teszi az érthetetlent. Valójában nem csak diákoknak szól, mert szerinte az irodalom nem tantárgy, hanem életbe vágó dolog. Pontosan az irodalom életszerűségét, így a mondanivaló örömét, erejét segít felfedezni és megszerezni.

nényeiirodalom_07

Mindezt a szerző a helyszínen is bizonyítandó három szerelmes vers vizsgálatával szemléltette. Az elsőként boncolgatott 2500 éves alkotás némi mitológiai háttérismeretet igényelt, de ennek tudatában ragyogóan felfejthetővé váltak az antik szöveg szálai. Alaphelyzete, hogy az ókori szerelmes férfi kétségbeesetten próbálja elérni imádottját, a kedves azonban úgy tűnik megközelíthetetlen marad. Ebből ered a költő fájdalmas átváltozásvágya, amely érdekes képeket szül: lenne tükör, hogy legalább ránézne szerelme, vagy saru, amit egész nap tapos. De vajon melyik lehet az elviselhetőbb, a tükör vagy a saru helyzete? Ezt a kérdést az előadó szavazásra bocsátotta, s a diákok, bár nehezen döntöttek, végül a többség a „tükörre” voksolt. Hamarosan meg is kaptuk a kamaszos érvelést: „Én nem leszek papucs!” S a vidám megjegyzésnek köszönhetően tovább oldódott a versértelmezéssel kapcsolatos esetleges diákos szorongásunk. Petőfi Fa leszek, ha… kezdetű nyolc sorosa már úgy tűnt, sokkal könnyebben befogadható. Nényei tanár úr azonban bebizonyította azt is, hogy érdemes a felszín alá mélyebben is lemerülnünk. A költő ez esetben is a szerelemben való egyesülésre vágyik, annak elérhetetlensége alakváltásokra kényszeríti, de „messzebbre” jut, mint ókori társa. Kénytelen belátnia, hogy a kedves mindig egy lépéssel előtte jár, és mint a napsugár megfoghatatlan, így végül reménytelen kétségbeesése feloldódik a megsemmisülés gondolatában. A versértelmezés kapcsán felmerült a kérdés: Hogyan kell/érdemes irodalmat olvasni? Milyen is a jó olvasás? Világossá vált, hogy az élmény megszerzéséhez nem kell vaskos kötetnek vagy veretes klasszikusnak lennie, elég nyolc sor is ahhoz, hogy a szöveg titkaival foglalkozzunk. Bár nem mindenki képes erre a vállalkozásra, és kell némi felkészültség is, de megéri a fáradságot, mert néha egyetlen sor felér egy kötetnyi regény kalandjával. Mi a haszna, értelme az ilyenfajta lassú, értelmező olvasásnak? Nem feltétlenül a szórakozásunkat, kikapcsolódásunkat szolgálja, a felfedezés izgalmán túl, szembesít az élet dolgaival, tükröt tart elénk, s néha ugye nem árt, ha tükörbe nézünk.

Az óra utolsó harmadában egy manapság már nehezen értelmezhető, diákok által „utált” költő, Balassi szerelmes versének néhány sorát vizsgáltuk. A tanár úr bemutatta, hogyan kell jól olvasni a szöveget ahhoz, hogy a veretes XVI. századi képek beszélni kezdjenek, és olyan dolgokat áruljanak el, amely a felületes szemlélő számára láthatatlanok. Ez más irodalmi művekkel is így van, vagyis minden szöveg megteremti a maga olvasóját. Nekünk kell eldöntenünk, hogy akarunk-e olvasók lenni, akarunk-e a szöveg titkos világában kalandozni. Nényei Pál felfogásában, mai szemmel is értelmezhetővé, érdekessé és értékessé váltak olyan költői sorok, amelyeket elérhetetlennek gondoltunk.

A rendhagyó irodalom órán a következő iskolák diákjai vettek részt:

  • Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont
  • Kazinczy Ferenc Gimnázium
  • Győri Kovács Margit Német Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Iparművészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola
  • Győri Műszaki SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
  • Szabadhegyi Magyar – Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium
  • Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium
  • Győri Szolgáltatási SZC Krúdy Gyula Középiskolája

Forrás: www.gyoriszalon.hu internetes magazin

Fotó: Pozsgai Krisztina
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: