IASL konferencia Dubrovnikban 4.

IASL konferencia Dubrovnikban
Dömsödy Andrea és Pataki Marianna beszámolója
4. rész, a konferencia zárása

A konferencia záró, de igazából nem utolsó napján neves plenáris előadót hallgathattunk, műhelymunkában vettünk részt és megtartottuk második előadásunkat is.

Problémafelvetések

Ross Todd, neves amerikai professzor élvezetes előadásában az internetbiztonsággal kapcsolatban vetett fel problémákat. A gyerekek a jövőnk, idézte a “híres pedagógust” Whitney Houston dalát, mely szerint jól kell tanítani őket és hagyni őket, hogy menjenek az útjukon. Ezen belül fontos, hogy az online térben való biztonságos tevékenységre való felkészítést a könyvtáros szakma is segíteni tudja. Ebben nagy szerepe van az irányított  kutatásalapú tanulás megközelítésének, melyben az irányításnak van nagy szerepe. Segíteni kell a diákoknak végigmenni az úton. Mindezt pedig úgy, hogy a gyerekből, az ő fejükben lévő infomációkból indulunk ki, nem onnan, hogy információt keresünk. Kritizálta, hogy van rengeteg információs problémamegoldást leíró modellünk, de mind a problémából, sőt inkább az információhiányból és nem a gyerekek már meglévő információból indul ki. Össze kell tudnunk kapcsolni a gyerekek valós és online világát.

Dubrovnik_4.nap_Ross Todd

A reggeli műhelymunkák közül egy iskolai könyvtári osztályozással kapcsolatosat választottunk. Itthon keveset vagy nem is beszélünk erről a témáról. Már a absztraktból kiderült, hogy ezen Taipeiben működő amerikai iskolában az amerikában elterjedt Dewey osztályozást szeretnénk lecserélni. Az okokat arra vezették vissza, hogy túl hosszúak a raktári jelzetek, nem gyerekbarát, nem kultúrafüggetlen, a tantervhez nem jól illeszthető bizonyos témákat nem tudnak jól elhelyezni, mint pl. a hercegnős könyvek. A változtatást hosszas előkészítés után vezették be, melyben próbálták feltérképezni, hogy a gyerekeknek mi okoz gondot, mi alapján tudnának könnyebben tájékozódni. Megvizsgálták több más osztályozási rendszert is. Majd a Tiger Tracks Classification elnevezésű mellett döntöttek, mely szintén hierarchikus, a népszerű témákat jobban kiemeli, mert több főosztállyal dolgozik. Nem számokkal, hanem betűkkel jelöl. De sok szempontból nem derült ki, hogy miben több és más, mint az ETO.

A bemutató végén ajánlottak egy figyelemre méltó gyerekkönyvet: Anna Baccelliere I Like, I Don’t Like c. művét, melyben a gyermekvilág két oldalát mutatja be a nélkülöző és a nem nélkülöző gyerekek nagyon más nézőpontját állítja szembe egymással nagyon kifejező módon. A mű a gyermeki jogokra hívja fel a figyelmet.

Fókuszban a pedagógus

Therése Haglind, Emmelie Ernst, Ulrika Boström munkájából egy érdekes svéd gyakorlatot ismerhettünk meg, melyben egy 1500 fős, 120 pedagógussal dolgozó gimnázium könyvtárán belül egy pedagógiai központot hoztak létre, melynek célja, hogy az információs és médiaműveltség fejlesztésében segítse a pedagógusokat. A központ egy fizikailag is elkülönített pedagógiai könyvtár és szolgáltatások. Ebben a központban együtt dolgozik többek között a könyvtáros, a rendszergazda, az informatikatanár és az oktatásszervező. Az együttműködés területei pl.: az olvasásnépszerűsítés, beszerzés, a könyvtár élővé tétele, digitális megjelenés, információkeresés, forráskritika.

Josip Rihtarić, horvát kolléga jó gyakorlata arról szól, hogyan győzi meg a tantestületet a könyvtári témáknak, hogyan dolgozik velük együtt. Ehhez mutatott fogásokat, ötleteket:

  • Kávégép a könyvtárban. A gép felett egy tábla a fontos könyvtári információkkal.
  • Annotáció a katalógusban. A művekhez kéri a pedagógusokat, hogy írjanak ajánlót, véleményt, kommentet. Ezt konkrét kérdésekkel is inspirálja, hogy az információk módszertani szempontból is minél hasznosabbak legyenek a kollégáknak. Pl.: melyik részét, hogyan használta a tanítás során.
  • Tanári kosár. Arra a problémára, hogy a pedagógusoknak nem esik útba a könyvtár, nem jönnek be nap mint nap, egy ruhás kosarat rendszeresített. Ezt a tanári szobában helyezte el, melyben kb. 10 kötetet tesz és egy tanári névsort, melyen jelezni lehet a kötetek útját, vagyis, hogy éppen ki olvassa. A tanáriba minden kolléga jár, így tudja segíteni a könyvtári állomány megismerését. A kosár tartalmát havonta cseréli.
  • Kerekasztal. A pedagógusok kisebb körével ül le a könyvtárral és más tanítással kapcsolatos kérdésekről beszélgetni. Előre meghirdetett időpontokban. A külön-külön megbeszélések időigényesebbek, de megérik a befektetést, mert személyesebbek, a kapcsolatépítést jobban szolgálják. Ezek során a pedagógusok önképzését is segíti, melyre van igényük a kollégáknak.
  • Előadások, műhelymunkák az iskolai könyvtárban. Rendszeresen szervez formálisabb kollégáknak szóló könyvtári programot, melyen a téma az iskolai könyvtár.
  • Olvasmánylista. Probléma, hogy a pedagógusok egyszerre olvastatják a diákokkal ugyanazokat a műveket, a könyvtárban viszont nincs elegendő példány. Ezt megoldandó listákat állít össze, melyek a kötelező műhöz hasonlóak, hogy addig is legyen mit olvasni.
  • Új könyvek listája, ajánló bibliográfiák.

Dubrovnik_4.nap_Josip Rihtarić

Bemutatkozásunk

A konferencia utolsó blokkjában megtartottuk a hazai iskolai könyvtárügyet bemutató előadásunkat. Annak ellenére, hogy kevés résztvevő volt, sok kérdést kaptunk, és ezek mentén beszélgetéssé alakult a szekció. Tovább erősödött bennünk, hogy sok más ország iskolai könyvtárai is hasonló problémákkal küzdenek, így érdekelte a kollégákat a magyar helyzet és az, mit gondolunk a megoldásáról. Erre nézve azt a lehetséges utat mutattuk be, melyben a könyvtárpedagógiai programot a tantestülettel közösen az iskoláért, a pedagógusok, a diákok szempontjából építjük fel. Ennek során hangsúlyozni kell, hogy a könyvtárpedagógiai program nem a könyvtáré, hanem az iskoláé. A könyvtárostanár annak “csak” koordinátora és egy láncszeme. Az teljesen biztos, hogy szemléletformálás szükséges a tanárok, a fenntartók és az oktatáspolitikusok gondolkodásában. Ehhez viszont a könyvtárostanároknak is változniuk kell, máshonnan és máshogyan közelítő módszereket is alkalmazni kell. Ennek egy lehetséges útja lehet a települési szintű könyvtárpedagógiai program, melyben az iskola pedagógusain, könyvtárosain kívül részt vesz a település minden olyan szakembere és aktív csoportjának képviselője, akik a gyerekekkel, fiatalokkal kapcsolatba kerül, legyen az orvos, rendőr vagy kulturális területen tevékenykedő. Ugyanazokkal a gyerekekkel dolgozunk, érdemes egy ügyet közösen képviselnünk úgy, hogy azzal még a másik szakterület is erősödhet.

 

 

A konferencia zárása

A záró ceremónián elhangzottak a köszönetek és átadásra került az IASL zászló a következő IASL konferencia szervezőinek. Jövő nyáron Texasban találkozik a szakma.

 

 

Az esemény fotóalbuma itt.

A fotókat készítette: Dömsödy Andrea
Szerkesztette: Cs. Bogyó Katalin

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: