Jó gyakorlatok – Könyvtár-pedagógiai műhelymunka Győrben 8.

Bitai Judit
Könyvtár-pedagógiai műhelymunka 8.
Ménfőcsanak

A győri könyvtárostanárok műhelymunka-sorozatának 8. állomása Ménfőcsanak volt, ahol Sulyok Attiláné Erika és kollégája, Horváth Gábor vendégszeretetét élvezhettük. A Bezerédj-kastélyban található csodaszép, modern könyvtár a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi tér fiókkönyvtára, mely egyúttal a helyi Petőfi Sándor Általános Iskola iskolai könyvtári feladatait is ellátja.

Sulyok Erika bemutatta a résztvevőknek a könyvtárat, melyet a győri közművelődési könyvtárhoz való csatlakozást követő évben, 2014-ben teljeskörűen felújítottak. A könyvtári tér barátságos, korszerű, a kor igényeinek megfelelő lett, az állomány pedig nagyon igényes és folyamatosan gyarapodó. Helyszínéül szolgál számos, a fiatalabb és idősebb korosztályt egyaránt megszólító rendezvénynek is. olvasásának folytatása

Finnországban jártam, könyvtárakat (is) láttam – Légy gyermek… meg fiatal is!

Benyomások finn közkönyvtárakról 4.

Cs. Bogyó Katalin

A sorozat végére került a non plus ultra, könyvtárostanári lelkemhez legközelebb álló,  a gyermekkönyvtár, illetve a gyermek- és ifjúsági könyvtár. Mindkét könyvtár honlapján megjelenik mindkettő, hol egyben (Lapua), hol külön-külön fülön (Seinäjokiban itt és itt). Azzal, hogy a fiataloknak külön szolgáltatásokat nyújtanak, az olvasóvá válás (és több egyéb) szempontjából kritikus időszakban érik el őket, hiszen általában ekkor, a kamaszkorban dől el, hogy valakiből olvasó, ill. könyvtárhasználó marad-e/lesz-e.

Kezdem Lapuával, ami lényegesen kisebb település (14-15 ezren lakják, kb. mint Balatonfüred), mint Seinäjoki, így a könyvtára is kisebb, de ez mégis olyan “főkönyvtár”, amely a környéket és a település általános iskoláit könyvtárbusszal látja el (1972 óta).  Számomra ez az utóbbi a legérdekesebb, s itt jelentős szemléletbeli különbséget látok: a olvasásának folytatása

Finnországban jártam, könyvtárakat (is) láttam – Zenélj!

Benyomások finn közkönyvtárakról 3.

Cs. Bogyó Katalin

A zenei gyűjtemény minden könyvtárban izgalmas számomra, Seinäjokiban is érdeklődve néztem itt körül, annál is inkább, mert vendéglátónk rendszeresen elhozza ide a tanítványait énekórákon. Ezt nem is csodálom – nagyon gazdag a gyűjtemény, s van pár olyan extra, amellyel könyvtárban még nem találkoztam. De erről majd később.

A zenei részleg megjelenése is impozáns az épületen belül, a már korábban említett lépcsősor gyakorlatilag nézőtérré alakul át, amikor a könyvtárban koncertekre kerül sor. olvasásának folytatása

Finnországban jártam, könyvtárakat (is) láttam – Szolgáld ki magad!

Benyomások finn közkönyvtárakról 2.

Cs. Bogyó Katalin

Ha beléptél, akkor szolgáld ki magad!

Lapuában még nem figyeltem meg mindent, mert nagyon meg voltam illetődve, de Seinäjokiban már bátrabban fotóztam. Ez a település egy járási központ, a könyvtárat pár éve, 2015-ben adták át, gyönyörű és modern, a kölcsönzés már teljesen automatizált. De itt pl. a kedvenc lapod olvasgatása közben kávézhatsz is, mindjárt a bejárattól balra ugyanis egy tágas térben ingyenes számítógépek, szabadon hozzáférhető folyóiratok (a szekrény aljában a régebbi, a tetején egy felhajtható üveglap alatt a legfrissebbek) és egy kávézó (nevezzük büfének) található. olvasásának folytatása

Finnországban jártam, könyvtárakat (is) láttam – Gyere be!

Benyomások finn közkönyvtárakról 1.

Cs. Bogyó Katalin

Húsvétkor jártam Finnország középső részén, Seinäjokiban és környékén. S ha már arra jártam, a könyvtárakat sem hagyhattam ki. Sajnos iskolai könyvtárba nem jutottam el, de két közkönyvtárba igen. Az egyik Lapua, a másik Seinäjoki könyvtára volt.

Nyilván nem lehet a két villámlátogatásból messzemenő követeztetéseket levonni, de már az első könyvtár után érteni véltem, hogy mi a finn könyvtárak titka. olvasásának folytatása

Viszlát, Wroclaw! Beszámolónk az IFLA WLIC utolsó napjáról

A konferencia utolsó hivatalos napja korán kezdődött a résztvevők számára: ezen a reggelen mutatkozott be az IFLA megválasztott elnöke, a spanyol Glória Pérez-Salmerón. Elnöki ciklusának mottója: Together we create future, azaz Együtt alkotjuk meg a jövőt. Programjáról infografika is készült, amit a résztvevők megkaptak, de honlapjáról le is tölthető. A szekció – amely az elnöki bemutatkozáson túl döntően a vezetés gyakorlatával és az IFLA nemzetközi vezetőképzőjével foglalkozott – egyik legfontosabb mondanivalója talán az volt, hogy tanuljunk meg tanulni nemcsak tapasztalatainkból és példaképeinktől, de saját kudarcainkból is. A “sikersztori” népszerű műfaj, de az IFLA vezetői arra is biztatták a résztvevőket, hogy merjenek saját kudarcaikra is reflektálni, hiszen ebből a reflexióból később eredmények születhetnek. Az IFLA nemzetközi vezetőképzőjének egy fiatal résztvevője arra buzdított, hogy segítsük a felhasználókat abban, hogy minél körültekintőben használják az őket körülvevő információforrásokat, ne dőljenek be a közösségi média árasztotta szűretlen híreknek, információknak, gondolkodjanak kritikusan. A könyvtárosokat pedig arra biztatta, hogy kezeljék felnőttként a felhasználókat, akik már nemcsak használók, de egyben az információs tartalmak létrehozói is (így felelősségük kétszeres!). olvasásának folytatása

Könyvtárosok változó szerepben: Beszámolónk az IFLA WLIC negyedik napjáról

A konferencia 4. napja: 2017. augusztus 23. Már ötödik napja hallgatjuk az előadásokat és járjuk a várost.

Délelőtt az Engaged Communities – Transforming the Librarian Role – Library Theory and Research with New Professionals Special Interest Group című szekcióban hallgattunk elgondolkodtató előadásokat a könyvtáros változó szerepéről. Különösen a lengyel és az észt előadó összehasonlító táblázatai keltették fel figyelmünket. A krakkói Jagelló Egyetem előadója egy összefoglalót mutatott arról, hogy mennyiféle társadalmi változás (pl. az élethosszig tartó tanulás) befolyásolja és teszi nagyon sokszínűvé, sokrétűvé a könyvtáros szakmát. Így kerülnek a szerepek, feladatok közé igen különbözőek, mint például a kulturális örökség védelme, a könyvtárak stratégiai menedzselése, az állományfejlesztés, információs rendszerek tervezése, az információkeresés, olvasói elvárásoknak való megfelelés, az információs műveltség fejlesztése, az információhoz való szabad hozzáférés biztosítása, a kultúraközvetítés… Elgondolkodtató volt, hogy a hagyományos és a virtuális könyvtárat szervezetileg is összehasonlította, hiszen a könyvtáros munkája, szerepei ettől is függnek. A hagyományos könyvtárak jellemzői közé olyan tényezőket sorolt mint bürokrácia, hierarchia, állandóság, gazdasági problémák. Míg a virtuális könyvtárakat így jellemezte: dinamikus, hálózatalapú, rugalmas, intellektuális tőke. olvasásának folytatása

Beszámolónk az IFLA WLIC harmadik napjáról

A konferencia harmadik napja, 2017. augusztus 22-e volt a mi nagy napunk. Ezt a napot a könyvtári menedzsmenttel, a könyvtári egyesületek és a civil társadalom együttműködésével foglalkozó szekcióban kezdtük. Egy másik mellett ebben a témában jelentkeztünk absztrakttal, amit el is fogadtak. Nagyon nemzetközi társaságban mutathattuk be, hogy egyesületünk miért csatlakozott a Tanítanék Mozgalomhoz és az annak szakmai hátterét adó Civil Közoktatási Platformhoz (CKP). Röviden bemutattuk a magyar iskolai könyvtárügy pozitívumait és problémáit, majd azt, hogy a CKP-ban való együttműködés kiszélesítette a látókörünket, nyitottabbá és felelősebbé tett a teljes oktatási rendszer iránt. Előadásunkat Pataki Marianna tartotta, ami olyan jól sikerült, hogy a szekcióvezető is megköszönte az interaktív elemet is tartalmazó bemutatót.

olvasásának folytatása